Fülpösdaróc Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Holt-Szamos partján fekvő település.
Mátészalka 16 km, Fehérgyarmat 8 km, Győrtelek 4 km távolságra található.
Területe: 435 ha, lakosság száma 322 fő.
Földrajzi elhelyezkedése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Holt-Szamos partján fekvő település. Mátészalka 16 km, Fehérgyarmat 8 km, Győrtelek 4 km távolságra található.
Története
A település nevét 1181-ben említik először az oklevelek, mint a Kölcsey-uradalomhoz tartozó cégényi monostor birtokát, de keletkezését a XII. Század előtti időre kell tennünk.
Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták. A falu határai a bizonytalan és változó medrű Szamos mindkét partjára kiterjedtek. A nemzetség és monostora még századokon át birtokolta a falut. 1417-ben a Domahydiak megtámadták és teljesen elpusztítják a települést. Ekkor kapta a Pusztadaróc (Puzthadarocz) nevet. 1575-ben Filpessi Ferenc szerzett benne részbirtokot. Amelyet 1590-ben Tardi Vörös Orbán huszártisztnek adott el.
Az 1600-as években a Kölcseyeken kívül a Tatai család is birtokosa. A XX. Század első felében Luby Zsigmondnak és a Jékey családnak van itt nagyobb birtoka. A Szamos (ma Holt-Szamos) jobb partján fekvő község a folyószabályozásig sokat szenvedett a gyakori árvizektől. Az árvíz a falu régi református templomát is elvitte, 1752-ben építették helyette a mostanit. Legutóbb 1970. május 14-15-én öntötte el az árvíz a települést.
Gazdasága
A település infrastrukturális kiépítettsége magas színvonalú. Valamennyi útja szilárd burkolatú, teljes az ivóvízhálózat-kiépítettség. A település kitörési pontjának a turizmust tekinti.
A szennyvíz elvezetés egyenlőre még a település egyes részein érhető el, de folyamatosan keressük a pályázati lehetőségeket. A település mai lakói főleg mezőgazdaságból élnek.
Vasútja nincs, a közlekedést a szomszédos településekkel és Mátészalkával autóbuszjárat kapcsolja össze. A település lélekszáma miatt önálló intézménnyel nem rendelkezik. Az óvodás és iskolás gyermekek a szomszédos településre járnak iskolába, óvodába.
Nevének eredete
A község neve az Árpád-korban foglalkozást jelentő magyar daróc köznévből származik, amelyet valamelyik szláv nyelvből vettünk át. A név eredetét többen, többféleképpen magyarázzák. Melich János úgy tartja, hogy a hagyományos „solymár” értelmezésnek, semmi alapja nincs, csak a kétségtelen, hogy a szó foglalkozást jelent. Hóman Bálint szerint a Daróc nevű falvak a királyi erdőőrök lakóhelyei voltak. Ezt azonban Kniezsa István etimológiailag elfogadhatatlannak tekinti. Györffy György királyi vadfogóknak tekinti az Árpád-kori darócokat. Az ómagyar dráuc kiejtésű köznévből az áu>ó változással és a torlódás feloldásával alakult ki a mai névforma.
Története
A település nevét 1181-ben említik először az oklevelek, mint a Kölcsey-uradalomhoz tartozó cégényi monostor birtokát, de keletkezését a XII. század előtti időre kell tennünk. Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták.
A falu határai a bizonytalan és változó medrű Szamos mindkét partjára kiterjedtek. A nemzetség és monostora még századokon át birtokolta a falut.
1417-ben a Domahydiak megtámadták és teljesen elpusztították a települést. Ekkor kapta a Pusztadaróc (Puzthadarocz) nevet (Borovszky 73., Maksai 126-7).
1575-ben Filpessi Ferenc szerzett benne részbirtokot, amelyet 1590-ben Tardi Vörös Orbán huszártisztnek adott el.
Az 1600-as években a Kölcseyéken kívül a Tatai család is birtokosa.
A XX. század első felében Luby Zsigmondnak és a Jékey családnak van itt a nagyobb birtoka.
A Szamos (ma Holt-Szamos) jobb partján fekvő község a folyószabályozásig sokat szenvedett a gyakori árvizektől. Az árvíz a falu régi református templomát is elvitte, 1752-ben építették helyette a mostanit. (Borovszky) Legutóbb 1970. május 14-15-én öntötte el az árvíz a települést.
Épített és Természeti értékek, sajátos néphagyományok
Református templom – 1752-ben épült, a régi árvíz által elpusztított templom helyére.
Fülpösdaróc község vonzerejét a romlatlan természeti környezet, a csend, a jó levegő, a hagyományokon alapuló élő gazdálkodási formák, a paraszt kultúra adja.
Gazdaság (mezőgazdaság, ipar, vállalkozások)
A település mai lakói főleg mezőgazdaságból élnek.
2005-ben épült művelődési Ház épülete ad helyet az orvosi rendelőnek, könyvtárnak, ifjúsági teremnek. A Művelődési ház mögött található sportpályán sportolási lehetőség biztosított.
A település lélekszáma miatt önálló intézménnyel nem rendelkezik. Az óvodás és iskolás gyerekek a szomszédos településre járnak iskolába, óvodába.
A település infrastrukturális kiépítettsége magas színvonalú. Valamennyi útja szilárd burkolatú, teljes ivóvízhálózat-kiépítettség. A szennyvíz-elvezetés egyenlőre még a település egyes részein érhető el, de folyamatosan keressük a pályázati lehetőségeket.
2010-ben a faluközpont rehabilitációja során sikerült kialakítása sikerült egy olyan esztétikus tér létrehozása, amely használói számára pihentető, kellemes atmoszférát nyújt. Ahol a praktikusság és esztétikai szempontok mellett a közösségteremtés is szerepet kap. a helybéliek és az ide látogatók legalább egy rövid időre megpihenjenek és innen mind fizikailag, mind lelkileg feltöltődve távozzanak. A faluközpont helyett kapott a kisgyermekes családok nagy örömére egy játszótér is.
Turizmus
„Szamosi élménytér kialakítása a Holt-Szamos ökoturisztikai attrakció fejlesztése” című projekt nyomán a községben megépítésre került egy 17,7 méter magasságú vasbeton szerkezetű kilátótorony, mini Szatmári park és egy vízre szállási pont.
A mai Felső-Tisza vidékét a Tisza számos mellékfolyója – köztük a Szamos – és a folyószabályozás együtt alakította ki. Így jött létre a megye legnagyobb holtága, a 185 hektáros Tunyogmatolcsi- Holt-Szamos néven ismert Szamos-holtág. a Tunyogmatolcsi elnevezés kissé megtévesztő, hiszen 17 km hosszan kanyarog a víz, miközben 5 község határát érinti, köztük Fülpösdarócét is. Vonzereje a vadregényes, szinte még érintetlen táj.